[útvesztési alapok]

Sztalker: A Zóna sajátos szabályszerűségeit kutató, a Zónába rendszeresen látogató és oda kalauzoló személy megnevezése. Más metaforája még a révész, idegenvezető, kalauz, sámán is.
Neves sztalkerek: Philip K. Dick, József Attila, David Lynch, Carl Gustav Jung, Popper Péter, Robert Del Naja, David Fincher, Molnár Béla, Andrej Tarkovszkij, Tarr Béla, Sergio Leone, Darren Aronofsky, Waszlavik Gazember Petőfi Velorex Ullmann Camambert Mónika Sámán László, Bódy Gábor, William Gibson, Bereményi Géza, Őz Zsolt, T. D. Lemon Danny Budman 1900, Lemon, Alexander Jodorowsky, Kim Ki-duk, Joseph Conrad, H. C. Agrippa von Nettesheim, stb... vagy épp egész kollektívák (pl.: Pink Floyd, Depeche Mode, Sziámi Ultrarock, Monty Python, stb.)

Zóna: Az útvesztő másik neve. Az a ‘helyszín’, ahol az értelem és racionalitás szabályai többé-kevésbé megszűnnek. A ‘helyszín’ megnevezés átvitt értelmű, tulajdonképpen egy viszonylag körülhatárolható tudat-tartalom, mint egy lelki krízis és környezete. Ilyen zónák lehetnek például a Minotaurusz barlangja, a tudat és az álom, vagy éppen Csepel.

Zónázás: Más néven bolyongás. Azt a folyamatot hívjuk így, amikor a személy a Zónába merészkedik és azt kutatja, próbálja megérteni, megérezni. Ez lehet egy pszichoterápiás alkalom, egy megfelelő film megnézése vagy vers olvasása, egyes berúgás (beszeélgetve vagy alkotva) vagy egy bonyolult hivatali tortúra elintézése (lásd: Asterix 12 próbája c. rajzfilm idevágó jelenetét), egyes meditálások és révülések, egy alkotás létrehozása.

Útvesztési okok: Az útvesztőben bolyongásnak két féle oka lehet: kalandkeresés vagy kiútkeresés. A kalandkeresés oka az újdonságok keresése, aminek oka a sablonosság meghaladása, a testi / lelki / szellemi frissesség helyreállítása vagy fenntartása. A kiútkeresés oka a fáradság, kimerültség, amikor az embert annyira elöntik a különböző ingerek, teendők, hogy nem találja saját helyét. Nem tudja merre kell továbbmennie ahhoz, hogy jó otthon érezze magát a bőrében. (Megjegyzendő, hogy a továbbmenésben a “tovább” időnként visszafordulást jelent, lásd: Vak Köz.) A kalandkeresés okozhat kiútkeresést és fordítva is, a kiútkeresés közben rájöhet az ember, hogy a sablonosság meghaladása, a szkandhák feloldása a módszer, ami kalanddal jár együtt.

Vak Köz: Általában ezek változatos hurokfolyosók, vagy olyan átjárók együttese, kisebb labirintusok a nagyon belül. Némelyik útvesztőben óriási övezet van belőle, amelyben céltalanul lehet kóborolni. Általában csak egy bejárata van, vagyis ha ki akarsz belőle keveredni, meg kell találnod az eredetét.

A Nagy Mittudoménmicsoda a végtelenül végtelen dolgok világában lebeg, talán ki is tölti teljesen, csak mi itt az ideiglenesen véges dolgok világában elég homályosan érzékeljük. Az emberek életük jó részét azzal töltik, hogy próbálják megtippelni...” [tovább]

Lakodalmas ezotéria: A ‘kocsmai filozófia’ közeli rokona, de hangsúlyosan lelki, életviteli, világnézeti vetületű. Megreked a könnyen emészthető, frappánsnak hangzó féligazságokkal, pár szavas bölcsességekkel, melyeknek zanzásított jelszavai transzparensekre is elférnek. Pl.: ‘Engedd el!’, ‘Itt és most!’, ‘Csak a jelen számít.’, ‘Bevonzottad.’, ‘Légy pozitív.’

(Spiri)túrista: Az a személy, akit úgymond érdekel a zónázás, de annak megelégszik a lakodalmas ezotéria szintjével. A Zónában csak átutazó, bámész, jött-ment. A spiritúrista számára az ezotéria megelégszik saját életének könnyebbé, szellemileg kényelmesebbé tételével azzal, hogy az élet, halál és szerelem kérdéseire előmelegített, előrágott feleleteket kap. Benéz ide, bekukkant oda, felcsipeget pár mondatot, aztán továbbáll és boldogan meséli másnak élményeit.

‘Mainapság a tanulók azért nem lelik föl a valóságot, mert neveken és szavakon kívül nem ismernek egyebet... Végigböngésznek különböző iratokat, spekulálnak, kalkulálnak, majd fölcsipegetnek néhány frázist, hogy azután a maguk céljára forgassák.”
(Lincsi/Rinzai apát)

feltöltve: 2013. január
frissítés: 2014. szeptember 22.